JAP�N M�V�SZET

Jap�n m�v�szete a 7. sz�zadban indult fejl�d�snek, mikor a buddhizmus elkezdett terjedni. A kultur�lis �let k�zpontja Nara lett. Itt �p�lt fel a Nagy Buddha Csarnok, ahol tal�lhat� a vil�g legnagyobb bronz Buddha-szobra. �nt�se technikai brav�rnak sz�m�tott a 8. sz�zadban. A szobor kompoz�ci�ja �s a r�szletek kialak�t�sa a buddhizmus ikonogr�fi�ja szerint k�sz�lt:

• elm�lked�, j�gi-�l�sm�d (k�t boka keresztbe fektetva, mind k�t talp l�that�). A szerzetesi leple mindk�t v�ll�t takarja.
• mudra  (k�ztart�s): a mellig felemelt, teny�rrel kifel� ford�tott jobb k�z (megnyugtat�, v�delmez� k�ztart�s), az �l�ben tartott tenyer�vel felfel� ford�tott bal k�z (k�ny�r�letes, jutalmaz�, kegyoszt� mozdulat).
• jek�pek: �rn� (a szem�ld�k k�zti hajf�rt vagy egy vil�g�t� pont, a vil�g f�l�tti uralkod�s jelk�pe); a hossz� f�lcimp�k az el�kel� sz�rmaz�sra utalnak; a g�nd�r hajf�rt�k a megvil�gosod�st szimboliz�lj�k.

A Buddha-�br�zol�sok im�ra �szt�n�ztek, el�seg�tett�k az elm�lked�st �s a k�lvil�gr�l val� megfeledkez�st. A Nagy Buddha-szobor 752-ben �p�lt, anyaga aranyozott bronz, magass�ga 15 m�ter, t�mege 452 tonna.

Jap�n jellegzetes �p�tm�nye k�t vagy t�bb, v�zszintes gerend�val �t�velt, k�t f�gg�leges tart�oszloppal rendelkez� - t�bbnyire f�b�l k�sz�lt - kapu�p�tm�ny, a torii. A n�phagyom�ny szerint a torii "kakas�l�t" jelent, amelyen a madarak megpihennek �s kukor�kol�sukkal jelzik a napfelkelt�t. (A kakas a shintoista f�isten, a Napistenn� szent �llata, ez�rt Jap�nban k�l�n�s tisztelet �vezi. A kapuk �ltal�ban  a shintoista szent�lyek bej�rat�hoz vezet� �ton sorakoznak. (A shinto jelent�se: "a Napisten �tja"). Jap�n legnagyobb toriija az Itsukushima-t� kapuzata. A Miyajima sziget szent�ly�nek tengely�vel p�rhuzamos, a t� k�zep�n �ll a h�tk�znapi vil�g �s a szent hely k�z�tti �tmenetet jelk�pezve. A szigeten �ll� szent�lyhez egy skarl�tv�r�s fah�d vezet. Itt �ll�t�tt�k fel 1568-ban Jap�n legr�gebbi no-sz�nh�z�t, amelyet rendszeresen fel�j�tanak.

A no �larcos, zen�s, t�ncos dr�ma, melyben minden szerepet f�rfiak �tszottak. Nagy hat�ssal volt kialakul�sukra az �nfegyelemre �s a medit�ci�ra nevel� zen-buddhizmus. A legt�bb no-j�t�kban egy nyugtalan szellem �s egy pap vagy szem�l� �sszecsap�sa l�that�. A hangszerekkel �s �nekekkel k�s�rt lass� t�ncmozdulatok a fesz�lts�g n�veked�s�vel fokozatosan gyorsulnak. A kibontakoz�s sor�n a szellem lelki megnyugv�st tal�l. a f�szerepl�k maszkot �s brok�truh�t viselnek. A f�b�l faragott maszkokra jellemeket, t�pusokat �s lelki�llapotokat kifejez� mint�kat �s sz�neket festenek.

A fametszetek k�sz�t�se a 4. sz�zadban K�n�ban alakult ki. A jap�nok a 6. sz�zadban vett�k �t ezt a fad�cos elj�r�st, de az elej�n m�g csak az �r�s sokszoros�t�s�ra haszn�lt�k. A 16. sz�zad v�g�n kezdt�l el a sz�veget illusztr�lni, melyek kezdetben fekete-feh�rek voltak. A sz�nes fametszet megteremt�je 18. sz�zad k�zep�n alkot� Harunobu volt. A jap�n fametszet f�nykor�nak (18-19. sz�zad) legh�resebb mesterei: Utamaro (1753-1806), Hokusai (1760-1849) �s Hiroshige (1797-1858). Hiroshige 119 lapb�l �ll� metszetsorozata az "Edo sz�z l�tk�pe"  c�mmel 1855 �s 1859 k�z�tt jelent meg. Megragad� a nyomatok egyszer�s�ge, a pillanatnyi hangulat megragad�sa �s a t�rm�lys�g �br�zol�sa. Az � m�v�szete volt tal�n a legnagyobb hat�ssal az impresszionista fest�kre.

Kedvelt t�m�k: t�jk�pek, mad�r �s vir�g �br�zol�sok, a mindennapi �let jelenetei, erotikus jelenetek, a kabuki sz�nh�z el�ad�sai, az �nekl� �s t�ncol� sz�n�szek kifejez� mozdulatai �s mimik�ja.

A jap�n fametszetek f� jellemz�i: hangs�lyos fekete kont�rok, dekorat�v, �l�nk sz�nek, f�nyk�pszer� esetlgesess�gel, ugyanakkor szigor� harm�ni�val meg�r�k�tett jelenetek.

Hiroshige: Vir�gz� szilvafa                      Van Gogh: Vir�gz� szilvafa (Hiroshige feldolgoz�sa)

A japonizmus: a jap�n fametszetek m�sol�sa 

A jap�n m�v�szet ir�nti eur�pai �rdekl�d�st egy 1862-es londoni ki�ll�t�s v�ltotta ki, ahol jap�n fametszeteket �s k�nyveket mutattak be. Az 1867-es p�rizsi vi�lgi�ll�t�son k�l�n�s felt�n�st keltettek a jap�n pavilonban ki�ll�tott m�alkot�sok �s t�rgyak. T�bb m�v�sz (pl.: Manet, Monet, Degas) jap�n m�t�rgyakat kezdett gy�jteni, sokan m�sok pedig jap�n fametszeteket m�soltak. Leny�g�zte �ket a sz�nes fametszetek atmoszf�r�ja, a dekorat�v vonalvezet�s, az er�teljes sz�nek �s a mindennapi �let jeleneteinek f�nyk�pszer� esetlegess�gel val� meg�r�k�t�se. A legt�bbet Degas k�s�rletezett a dekompon�lt, pillanatk�pszer� jelenetek megalkot�s�val. a k�nai �s jap�n k�nnyed fest�sm�d �s a lend�letes kalligr�fia nagy hat�ssal volt a 20. sz�zadi amerikai, majd k�s�bb az eur�pai absztarkt fest�szetre. A tasizmus fest�i st�lusa hasonl� a kalligr�fia szab�lyaihoz: k�nnyed�n kell tartani az ecsetet �s spont�nul vezetni, mintegy �res k�zzel �s l�lekkel. Sebesnek, vill�ml�nak, eg�szen term�szetesnek �s �tletekt�l pezsg�nek kell lennie.

"Irigylem a jap�n m�v�szeket az�rt a hihetetlen�l finom tisztas�g�rt, amely valamennyi m�v�ket jellemzi. Ez sohasem unalmas, �s az embernek soha sincsen olyan �rz�se, hogy sietve dolgozn�nak. Olyan egyszer� az eg�sz, mint a l�legz�s; n�h�ny biztos von�ssal megrajzolnak egy alakot, �s ezt olyan t�vedhetetlen k�nnyeds�ggel teszik, mintha �ppolyan egyszer� lenne, mint egy mell�nyt begombolni." /Vincent van Gogh/

Forr�s: Imrehn� Sebesty�n Margit: A k�pzelet vil�ga