JAP�N SZOK�SOK

Annyi, de annyi furcsas�got hall az ember Jap�nr�l. Miel�tt idej�tt�nk, alaposan irodalmaztam a t�m�t, �s Zsuzs�t is felk�sz�tettem a dologra, im�gyen: "J�, ha tudod, hogy a jap�n feles�gnek a f�rje m�g�tt h�rom l�p�ssel kell mennie minden�tt. Ha vend�gek j�nnek, csak az asztal sark�hoz �lhet, �s mag�t�l nem kezdhet besz�lni, csak ha k�rdezik. R�ad�sul akkor is csak az az egy v�lasza lehet: 'Persze, hogy �gy van, ahogyan a f�rjem mondja.'" Amikor ezt itt felid�ztem, m�g meger�s�t�st is kaptam. Egyik jap�n bar�tunk, szem�t az �g fel� ford�tva, s�hajtva �gy sz�lt: "igen, �gy �tven �vvel ezel�tt m�g �gy volt, de ma m�r..." �s erre mind az � feles�ge, mind az eny�m �nel�g�lten mosolygott.

Kedvem szottyant teh�t �rni nektek arr�l, milyenek a mai jap�n szok�sok, hogyan �lnek tov�bb a r�gi trad�ci�k, �s n�h�ny adal�kot a mindennapi magatart�sr�l. Mivel azonban ez egy kar�csonyi-szilveszteri �nnepi lev�l, egy-egy jellegzetes jap�n szok�s le�r�s�n k�v�l egy adag mazsol�t is �sszegy�jt�ttem, �s n�h�ny szemet �tny�jtok aj�nd�kba.

Hogyan �nneplik a kar�csonyt?

Az aktualit�s jegy�ben kezdj�k h�t ezzel. Jap�nban �vi 12 piros bet�s �nnep van, de nem ak�rmit �nnepelnek �m meg: a tavaszi �s az �szi napfordul�t, a gyerekeket, a 20 �veseket, a kult�r�t, az Alkotm�nyt, a cs�sz�r sz�let�snapj�t, �s persze az �j�vet is, de sem J�zus, sem Buddha sz�let�snapja nincs a list�n. Hab�r annak idej�n�Tokugava�t�zzel-vassal ellenszeg�lt, mostanra a katolikus vall�s er�sen t�rt h�d�tott, de piros bet�t az�rt nem kapott. A vall�si �nnepeket "commercially", kereskedelmileg �nneplik meg. Ez azt jelenti, hogy m�r november elej�t�l el�rasztott�k a boltokat a csokimikul�sok, a kis feny�f�k,�Shinjukunm�r �ll egy h�rom emeletes nagy fa, �s�Machida v�rosban egy k�temeletes Mikul�st fedezt�nk fel, amint a Tokyu�ruh�z oromzat�n fityegett b�k�sen.

A sz�l�k megveszik kis aj�nd�kaikat a gyerekeknek, minden cerem�nia n�lk�l �tadj�k, �s k�sz. Ugyanezek a sz�l�k ugyanezt teszik Buddha sz�let�snapj�n, a Halottak napj�n, a 7-5-3 �vesek �nnep�n, Uj�vkor, s�t olykor minden k�l�n �r�gy n�lk�l is. A sp�rol�s jap�nok, ha aj�nd�kr�l van sz�, elfeledkeznek a takar�koss�gr�l. J� p�lda erre a�shichi-go-san, a 7-5-3 �vesek �nnepe, ami november 15-�n van. Ekkor az eml�tett kor� gyermekeket kimon�ba �lt�ztetik, �s elviszik a templomhoz. (Toki�ban ezen az �nnepen a legn�pszer�bb zar�ndokhely a Meijiszent�ly, amit a m�lt sz�zad h�res cs�sz�r�nak eml�k�re �p�tettek.) Egy felm�r�s szerint ekkor a kimon�kra �tlagosan gyerekenk�nt 130 ezer jent k�ltenek a kedves sz�l�k! Az adott napon mi is ott voltunk, �s a felvonult gyerekek f�nyk�pez�s�re kb. 1000 jent k�lt�ttem el.

�j�v alkalm�b�l kis aj�nd�kokat osztogatnak az ismer�s�knek, �s persze k�ld�zgetik az �dv�zl� k�rty�kat. M�ghozz� legt�bben k�t k�rty�t is k�ldenek: el�sz�r egyet �j�v el�tt, boldog �j �vet k�v�nni, majd egyet, megk�sz�nni, �s gratul�lni az �j�v sikeres kezd�s�hez.

November elej�n egy reggel a post�ra kellett mennem (miattatok, persze), �s r�m�lten h�k�ltem vissza: olyan hossz� sor �llt a hivatal el�tt, hogy az m�g Rom�ni�ban is rekord lett volna! Aznap jelentek meg ugyanis az els�, frissen nyomtatott �j�vi k�rty�k, el�re felb�lyegezve, �s - lott� sz�mmal ell�tva. Az ott v�rakoz�k k�z�l volt, aki 100-as csomagokban vitte! Kaphat� m�g: �res k�rtya, h�zi nyomd�val, �ri�si v�laszt�kban; j�v� �vi napt�ros kivitelben, amelyre saj�t k�sz�t�s� f�nyk�p�nket ragaszthatjuk fel; ugyanez napt�r n�lk�l, egyen felirattal; ugyanez saj�t k�r�s� felirattal; ugyanez �gy, ahogy akarod, a nyomd�k jut�nyos �ron most b�rkinek b�rmit elk�sz�tenek.

Az aj�nd�kosztogat�ssal �s a k�rtyairogat�ssal nagyj�b�l el is m�lik a kar�csony, k�l�nben is ilyenkor m�g munkanapok vannak. Hogy a szilveszter pontosan hogyan zajlik, arr�l m�r csak j�v�re tudok besz�molni. Egy biztos: m�r szervezik a laborat�riumi �s a tansz�ki bulit, �s ahogy ismerem �ket, a h�zunk sem marad majd ki a nagy �nnepl�sb�l.

Hogyan f�rdik a jap�n?

Ez az�rt eur�pai szemmel n�zve m�g akkor is furcs�nak t�nik, ha valaki van olyan m�velt, hogy tudja, milyen a t�r�k f�rd� vagy a szauna.

A f�rd�s c�lj�ra szolg�l� hely becs�letes neve furo, ahol a k�t sz�tagot le�r� egy-egy k�nai �r�sjel k�z�l az els� (fu) szelet jelent, �s ilyen �sszet�telekben szerepel, mint pl.�taifu, azaz t�jfun. A m�sodik (ro) jelent�se �nmag�ban: h�tgerinc. Hogy a sz�l �s a gerinc hogyan j�n �ssze, azt bizony nem tudom, (tal�n egy szabad �g alatti f�rd�ben, mert ilyen is van, a sz�l legyezgeti az ember gerinc�t?), mindenesetre a kett� egy�tt, vagy m�g gyakrabban egy udvariass�gi el�taggal �gy ell�tva: o-furo, jelenti a f�rd�t.

A h�zi haszn�latra sz�nt v�ltozatr�l m�r fut�lag megeml�kezt�nk el�z� leveleink valamelyik�ben. A jap�nok ezt a k�vetkez� m�don haszn�lj�k: teleengedik a medenc�t forr� v�zzel. Ahol k�z�s f�rd� van, pl. rjokanban vagy nyilv�nos f�rd�ben, a medence sokkal nagyobb, mint otthon, egyszerre 6-8 ember is belef�r. A j� forr� f�rd�t szeretik. Mivel t�bben f�rdenek ugyanabban a v�zben, �s a v�z hideggel val� kever�se �pp�gy f�benj�r� b�n, mint leenged�se, term�szetes, hogy miel�tt belemegy�nk, nagyon rendesen meg kell mosakodni. A k�dban val� lubickol�s teh�t csak az �lvezet kedv��rt van. A mosd�s k�l�n szertart�s: egy kis m�anyag ed�nyb�l kell magunkat locsolgatni, meg-megt�ltve az ed�nyk�t, �s k�zben egy kism�ret� t�r�lk�z�vel d�rzs�lgetni a test�nket. Ezt t�bbnyire egy icipici, s�mlihoz hasonl�t� m�anyag �l�k�n �lve kell megejteni. Megjegyzend�, hogy a sz�llod�kban �ltal�ban van zuhany is, de a jap�nok akkor is a pancsol�s h�vei. Azokban az elfajzott, westerniz�lt lak�sokban, ahol zuhanyoznak, azt is �ltal�ban az o-furoval kombin�lj�k. Mint rendesen, ott is g�zk�lyha meleg�ti a vizet a k�dban (az�rt ez nem primit�v technika, pl. a piezoelektromos automata gy�jt� ezekbe �pp�gy bele van �p�tve, mint az �sszes t�zhelybe, bojlerbe, k�lyh�ba), majd egy kism�ret� elektromos szivatty� nyomja a vizet a k�db�l a zuhanyon �t az �cs�rg� vagy �lldog�l� tiszt�talan ember test�re, aki �gy megtisztulv�n, v�gre bel�phet a k�dba. Ha m�g maradt a k�dban v�z, �s m�g nem pancsolta ki az eg�szet.

Hallom�sb�l tudom, hogy l�tezik az o-furonak egy m�g �sibb v�ltozata is, ford�tott harang alak�, ac�lb�l. Ebben a vizet �gy meleg�tik, hogy mag�t az ac�lfalat f�tik fel. Ahhoz, hogy belemehess�nk, a k�l�n erre a c�lra odak�sz�tett tutajszer� t�rgyra (papucsra) kell l�pni, amely a s�lyunk alatt les�llyed, �s �gy elker�lhet�, hogy hozz��rj�nk a forr� k�dhoz. Aki ezt nem tudja, �s csak �gy belel�p... nos, vannak esetek, amikor a helyi szok�sok nem ismerete kifejezetten balesetvesz�lyes.

�gy mulat egy jap�n �r ...

Hab�r nehezen b�rj�k az italt, inni is sokan szeretnek. �s mulatni is. Els� r�n�z�sre sok a hasonl�s�g: �reged� professzor, am�gy der�k ember, de szereti a t�t�t... Amikor meghallotta, hogy l�tezem, gondolta, hogy ez egy j� alkalom, �s megh�vott el�sz�r egy kicsit a laborj�ba, azt�n vacsor�ra, azt�n... de ne v�gjunk az esem�nyek el� t�ls�gosan gyorsan.

Eredeti k�s�r�m, aki bemutatott t�rt�netem h�s�nek, szint�n der�k oktat�, csakhogy tudom�nyos munk�j�n k�v�l mellesleg n�gy gyermekes atya �s a mormon egyh�z p�sp�ke is, (ilyen is van itt), ez�rt nemhogy alkoholt, de m�g te�t �s k�v�t sem iszik. Id�sb t�rsa reakci�ja lehetne ak�r Budapesten is: kez�ben a stampedli, r�mutat k�s�r�mre, �s �gy sz�l: "j� gyerek ez, becs�letes, j� tud�s is, �n tisztelem, csak egy baja van - nem issza meg a�sak�t!" - �s k�zben �lelget, ami jap�n szemmel n�zve m�ris furcsa.

Nos, �ll a megh�v�s. El�sz�r kis vacsora egy �tteremben, ut�na taxival haza. Itt bemutatkozik a "lovely wife", az aranyos feles�g (val�ban kedves id�s h�lgynek l�tszik), hajlong�s, k�sz�nget�s, majd a h�lgy felszolg�lja specialit�s�t, az�o-cha-dzuke-t, (nem tal�ln�tok ki: f�tt rizs, z�ld te�val le�ntve), majd indul�s mulatni. Lovely wife otthon marad... �tic�l a KARAOKE-b�r! Egy icipici, 4-5 szem�lyes kiskocsm�ban k�t�nk ki, ahol vend�gl�t�m szemmel l�that�an t�rzsvend�g. A csinos �s kedves tulajdonos h�lgynek bemutatnak, hajlong�s, a m�r ismer�s szertart�s, k�rdez�sk�d�s, n�vjegymutogat�s, csod�lkoz�s, stb.

Ezut�n megiszunk egy poh�r s�rt, �s v�gre kezd�dhet a hiper-szuper, elektronikus, automata cig�nypotl�, vagyis a karaoke!

Egy k�l�n erre a c�lra rendszeres�tett zeneg�p, amelynek reperto�rja ak�r t�bbsz�z dal h�tt�rzen�j�re is kiterjed, m�r izgatottan k�sz�r�li hangsz�r�it, mik�zben partnerem egyik kez�vel mag�hoz ragadja a sokszoros�tott sz�vegk�nyvet, m�sik kez�vel a mikrofont, �s r�zend�t! Hallgatja a g�p, a tulaj h�lgy (� tudja, mi a szok�s, a v�g�n meg is tapsolja), hallgatom �n, meg a falak. Ja, �s magn�ra veszik a m�sort, visszahallgatj�k, �s �n udvarias f�hajt�ssal ismerem el, hogy val�ban a professzor a legjobb jap�n karaoke-�nekes. Ezut�n �n is bemutathatom, hogy a magyar n�pdalt is lehet �m �nekelni, m�g ha a g�pben a megfelel� dallam nincs is beprogramozva.

F�l �ra az eg�sz. A v�g�n csendben meghajlunk, a tulaj h�lgy bemutatja kisl�ny�t, m�g b�cs�z�ul lef�nyk�pez egyszer. Taxi j�n, �s mi elh�zunk. Nincs detoxik�l�, nincs t�megvereked�s, ment�, rend�r, t�r�s-z�z�s, s�r�s-r�v�s, csak k�t poh�r s�r �s egy kupica szake van a sz�ml�n, �s annak tudata, hogy a legjobb jap�n karaoke-�nekessel mulattam egy�tt az este.

�

---

�

"TRANSPROTATION HELL" (K�ZLEKED�SI POKOL)

Kashimaszenszei, jap�n tan�rom, am�gy r�n�z�sre er�sen westerniz�lt egy�n: szak�llas (!), j�l besz�l angolul (!), nevet a vicceinken (!). Tan�runk �ra k�zben nevelni is igyekszik minket, nemcsak a nyelvet akarja megtan�tani. Hogy a reggelenk�nti toki�i k�zleked�si poklot bemutassa, a k�vetkez� esetet mes�lte el: ny�r volt, rekken� h�s�g (ismerj�k), �s milli� ember v�rt a metr�ra. L�tta, hogy egy fiatal f�rfi �ppen megt�r�lte pap�rzsebkend�j�vel a homlok�t, amikor a t�meg benyomta a kocsiba. Egy pillanat alatt �gy �sszenyomt�k, hogy a karj�t sem b�rta mozd�tani, csak az utols� pillanatban a zsebkend�t m�g a sz�j�ba tudta venni. "�s k�pzelj�k, - mondja a szenszei - ez az ember �gy utazott mozdulatlanul a v�g�llom�sig, sz�j�ban tartva a pap�rzsebkend�t!" - �s a tan�r �r hangja elcsuklik az eml�k hat�s�ra.

Aki fel�letesen figyel oda, az vagy egy�ltal�n nem figyel oda, vagy azonnal elfelejti a t�rt�netet - istenem, t�meg van minden�tt, �s Toki� err�l k�l�n is h�res, mi van ebben? Csakhogy Kasima szenszei nem azt mes�lte el, hogy valaki a szeme l�tt�ra �sszeesett, meghalt, elvitt�k a ment�k, �sszetiport�k, stb. A t�rt�netben a fizikai szenved�s m�rt�ke elhanyagolhat� volt a lelki szenved�s mellett! �s �t, a jap�nt ez fogta meg annyira, hogy m�g tan�t�sra is �rdemesnek min�s�tette. Az eur�pai ember lehet, hogy ezt �szre sem vette volna! Kezdj�k azzal, hogy egy magyar - tisztelet a kiv�telnek - nagy val�sz�n�s�ggel a keze fej�vel vagy az ingujj�val t�r�lte volna le az izzads�got. Ha pedig v�gk�pp rendes, �s pap�rzsebkend�t h�z, egy ilyen szitu�ci�ban azt egyszer�en elengedte volna, ess�k le a f�ldre (ha tud...). Ha pedig pillanatnyi elmezavar�ban, idegess�g�ben a sz�ja k�z� kapta volna m�gis, azt 10 m�sodpercen bel�l kik�pte volna, vagy addig l�kd�ste volna embert�rsait, am�g ki nem szabad�tja a kez�t, hogy megfoghassa vele a zsebkend�t. De h�s�nk jap�n volt, aki nem s�rtheti meg a vil�got azzal, hogy a pap�rt eldobja, �s ezzel m�r z�rult is be a csapda.

Megjegyz�s: az�rt nem szentek �lnek itt, nehogy f�lre�rtsd! L�kd�snek is rendesen. Az eset a bonyolult lelki�letet p�ld�zza, nem pedig a p�ld�s viselked�st.

Szem�lyesen a pokolban

Az eg�sz vil�g meg van gy�z�dve a jap�n vonatk�zleked�s t�k�letes szervezetts�g�r�l, pontoss�g�r�l, ugyanakkor k�zleked�si pokolnak is tartj�k. Nincs itt valami komoly ellentmond�s? Mindenkinek aj�nlani tudom, pr�b�lja ki egyszer, a szem�lyes tapasztalat sok mindent megmagyar�z.

Szerencs�mre �n minden nap f�l �r�val azut�n utazom be az egyetemre, hogy a reggeli cs�csforgalom m�r lement. Ilyenkor a vonat k�nyelmes, kellemes, pontos, csak a legjobbakat lehet r�la mondani. Egyszer azonban egy �r�val kor�bban kellett mennem valahova, pont a cs�csban, �s r�ad�sul gyorsvonattal akartam menni. Azt az utaz�st soha nem fogom elfelejteni.

Reggel f�l 8 k�r�l a szerelv�nyek k�t percenk�nt mennek �t az �llom�sunkon. Enn�l s�r�bben m�r fizikailag nem is lehetne vonatokat ind�tani: mire az el�z� kimegy, a k�vetkez� �rkez�s�t m�r mondj�k is be. R�ad�sul, ilyenkor minden m�sodik-harmadik vonat gyorsvonat. R�ad�sul, a gyorsvonatn�l is vannak m�g gyorsabb, ezen k�v�l szupergyors �s k�l�nlegesen szupergyors vonatok, aszerint, hogy �tjuk sor�n h�ny �llom�son rohannak �t meg�ll�s n�lk�l. Nem lehet m�sk�ppen: ebben az id�ben (�s az esti cs�csban) val�ban olyan sokan utaznak, hogy azt csak �gy lehet gy�zni, �gy is alig. A legt�bb ember pedig gyorsvonatot akar ilyenkor ig�nybe venni: bizony nem mindegy, hogy pl. k�tszer m�sf�l vagy csak k�tszer egy-egy �r�t kell utaznia naponta.

Mivel a vonalakon �ltal�ban egy s�np�r van lefektetve v�gig, a gyors az olyan �llom�sokon tud el�zni, ahol a peron m�sik oldal�n kit�r� s�n is van, amire �gy k�t percre f�lre�ll�tj�k az el�z�leg �rkezett, lass�bb vonatot. Arr�l, hogy a magasabb fokozat� gyorsok els�bbs�get kapjanak a lass�bbakhoz k�pest, a menetrend hihetetlen�l pontos illeszt�se gondoskodik. Egyes �llom�sokon, ahol mind a szem�ly, mind a gyors meg�ll, a menetrend gyors �tsz�ll�si lehet�s�get biztos�t. Befut a szem�lyvonat, �s meg�ll. A szerelv�ny nyolc, esetenk�nt t�z kocsib�l �ll, minden kocsin sok ajt� (nem sz�moltam meg, tal�n hat lehet). A peronon vonalak vannak felfestve, amelyek az ajt�k hely�t jelzik, �s a vonat �gy �ll meg, hogy az ajt�k cm-re pontosan a vonalakn�l lesznek! A besz�llni k�v�n� utasok pontosan a vonalon, egym�s m�g�tt (magukt�l, fegyelmezetten ...) sorban �llva v�rakoznak. Az ajt�k egyszerre kiny�lnak, �s 10-15 mp alatt kit�dul rajtuk a kisz�llni k�v�n�k hada, akik gyors l�ptekkel elhagyj�k a peront, a besz�ll�k pedig, nagyj�b�l ugyanezen id� alatt, sorban bel�pnek. Ez�rt kell a sorban �ll�s: az ajt� k�toldal�n all� sorfal k�z�tt a kisz�ll�k akad�lytalanul haladnak �t, t�leked�s nem zavarja a mozg�st. Benn a kocsiban m�r komoly versenyfut�s, l�kd�s�d�s lehet egy-egy �res �l�hely�rt, de a vonat ek�zben m�r mozoghat is kifel� az �llom�sr�l. Nem t�lzok, ha azt mondom, hogy f�l percen bel�l ak�r ezer ember is ki-besz�llhat ily m�don.

A szem�lyvonatr�l gyorsra �tsz�ll�s m�g kacif�ntosabb. Azon az �llom�son, ahol �n sz�lltam �t, az ajt�k hely�t feh�rrel jelzik a szem�lyvonat, �s k�l�n felfestve, kb. f�l m�terrel arr�bb, s�rg�val a gyorsvonat sz�m�ra. M�r a szem�lyvonatom, amivel �rkeztem, is teljesen tele volt, az �l�sek term�szetesen mind foglaltak, �s az ajt� k�zel�ben �llva, a t�megben kapaszkodni is alig tudtam. Amikor a vonat az �tsz�ll�helyen meg�llt, sokan sz�lltunk ki, a feh�r vonalon v�rakoz�k pedig besz�lltak. �n odal�ptem a gyorssal tov�bb utazni k�v�n�k s�rga vonal�ra (els�k�nt), mik�zben a feh�ren is �jra gy�lekezni kezdtek az emberek. M�g mindig nem t�nt fel sok furcsas�g, tal�n csak az, hogy a bemond�k a szok�sosn�l is nagyobb hangzavart produk�ltak, a peronon pedig rengeteg z�ld egyenruh�s, feh�r keszty�s vasutas �gyelgett, l�tsz�lag c�ltalanul. F�l perc alatt azonban olyan sor keletkezett m�g�ttem, hogy kezdtem megr�m�lni. Hogy fog ennyi ember bef�rni a kocsiba? Egy perc m�lva m�r j�tt is be a gyors, er�sen lass�tva, a hangsz�r�kb�l �radt a figyelmeztet� �zenetek sora. A gyors meg�llt, �s a kocsik�s�r� csak akkor nyitotta az ajt�kat, amikor m�r mindegyik el� egy-egy z�ldruh�s odaugrott (el�m is egy). Az ajt�k kiny�ltak, az el�ttem lev� z�ldruh�s f�lrel�pett az �tb�l, �s szertart�sos, sz�les mozdulattal mutatta, hogy lehet besz�llni. �n azonban nem mertem mozdulni, mert a lehet�s�g csak elm�leti volt; a gyakorlatban a bej�v� vonat m�r annyira tele volt, hogy a kiny�l� ajt�n t�bb ember szinte kibuggyant. Egy m�sodpercig sem tudtam azonban t�tov�zni, mert egyszer csak igen er�s nyom�st �reztem h�tulr�l, �s belerep�ltem a kocsiban lev� t�megbe! A z�ldruh�s ugyanis a sor m�g� ker�lt, �s a m�g�ttem lev�, tal�n tizedik ember h�t�t olyan er�sen nyomta meg, hogy nemcsak �t, hanem az el�tte �ll� eg�sz sort, egyetlen mozdulattal bepr�selte a vonatba. A lassan csuk�d� ajt�k k�z�tt m�g volt egy kis munk�ja, hol egy kil�g� kart, hol egy l�bat kellett m�g benyomnia. Egy ember kez�ben aktat�ska volt, amit nem tudott szeg�ny beer�szakolni. A z�ldruh�s egy eleg�ns mozdulattal kit�pte a t�sk�t az illet� kez�b�l, �s a z�r�d� ajt�k k�z�tt az emberek k�z� behaj�totta!

A kocsiban pedig val�ban �gy �ssze voltunk pr�selve, hogy ha most egy zsebkend� lett volna a sz�mban, az ott is maradt volna. Az emberek n�ma csendben voltak, nem mozdultak. A mellettem lev� csinos fiatal n� �sszeszor�totta a sz�j�t, �s lehunyta a szem�t. A vonat elindult, mire az eg�sz t�meg, mint egy massza, el�red�lt, de a vezet� tudta ezt, �s nagyon �vatosan gyors�tott. F�kez�skor ugyanez, h�trafel�. A t�z perc vonat�t, amit �gy tettem meg, f�raszt�bb volt, mint hat �ra a sinkanzenen Fukuok�ig.

Szem�lykocsi-rekl�m

A TV-ben vill�dz� milli� rekl�m egyike idev�g: d�bbenetesen hat�sos ugyanis. N�ma csenddel indul, egy gy�ny�r� sz�p l�ny, hossz� fekete hajjal, s�ma, egysz�n� h�tt�r el�tt �llva, n�mi m�lab�val a homlok�n, sz�nd�koltan lass� mozdulattal felemeli lehajtott fej�t, �s csendesen megsz�lal: "Egy ilyen aut�t..." Abban a pillantban iszonyatos embert�meg t�dul be a sz�nre, a szeg�ny l�ny teljesen �sszepr�sel�dik, hirtelen �sszecsap�dik el�tte egy metr�ajt�, �s �, mik�zben k�ts�gbeesetten szabadulni igyekezv�n, nekifesz�ti k�t kez�t az ajt�knak, az utols� sz�t m�r sikoltja: "...akarok!" - �s hirtelen kiz�g a vonattal a sz�nr�l. L�gy, megnyugtat� zene hangzik fel, �rnyas erdei �ton g�rd�l az �lomkocsi, �s halk sz� kezdi ecsetelni az aut� nagyszer�s�g�t. Az eg�sz hat�sa d�bbenetes, t�ls�gosan is. Ugyanis a rekl�mot m�r legal�bb t�zszer l�ttam, de a sikolt�s hat�s�ra mindig megakadt a l�legzetem, �s nem siker�lt elkapnom, milyen m�rk�r�l is van sz� tulajdonk�ppen...

��

N�VAD�S PAND��KN�L AVAGY MI�RT NEH�Z A JAP�N IR�S

"Ez nekem k�naiul van" - szoktuk mondani gyakran, ha valami eg�szen �rthetetlen, megfejthetetlen dologgal tal�lkozunk. A k�nai nyelv, �s k�l�n�sen a k�nai �r�s a magyar ember sz�m�ra a titokzatoss�g, �rthetetlens�g, idegens�g jelk�pe.

Ami az �r�st illeti, k�nai helyett nyugodtan mondhatn�nk jap�nt is, mivel a jap�nok �r�sukat els� form�jukban a k�naiakt�l vett�k �t. M�ghozz� j� r�gen, m�g a VII. �s IX. sz�zad k�z�tti id�kben, �s a k�nai �r�sjeleket (jap�nul kanjikat) az�ta is haszn�lj�k. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a k�naiak �s a jap�nok azonnal el tudj�k olvasni egym�s �r�s�t, ha a besz�lt nyelv�k k�l�nb�zik is. Ez a hiedelem azon a t�nyen alapul, hogy a k�nai �r�s k�p�r�s, fogalom�r�s, minden jelnek jelent�se van, amit a kimondott sz�alak ismerete n�lk�l is meg lehet �rteni. Ez elvileg igaz is, azonban a bonyolultabb fogalmakat m�r t�bb jel egym�s mell� �r�s�val fejezik ki, �s ezek �sszeolvas�sa m�s-m�s jelent�st ad a jeleknek. Ebben viszont az �l� nyelv rugalmass�ga eg�szen elt�r� eredm�nyekre vezet. Az egyik tipikus p�lda, ami egy k�nai-jap�n ford�t�sban mulats�gos f�lre�rt�sekre adhat okot, a k�vetkez�: ha le�rjuk a k�z jel�t, �s mell� a pap�r jel�t, akkor ezt a kombin�ci�t b�rmelyik jap�n haboz�s n�lk�l lev�lnek fogja olvasni, m�g ugyanezt egy k�nai WC-pap�rnak! De az p�ld�ul k�nai �s jap�n sz�m�ra is egy�rtelm�, hogy ha a fa jel�t h�romszor �rjuk le, az �gy kapott �j jel jelent�se erd� ("sok fa"). Hogy a k�pi logika azonban eg�szen m�s, mint a matematikai, arra j� p�lda: ha a n� jel�t h�romszorozzuk meg, furcs m�don az eredm�ny: l�rma!

Sz�mos kandzsi alakja egyszer�s�d�tt, a II. vil�gh�bor� ut�n tudatosan mindk�t orsz�gban v�gre is hajtottak egy-egy �r�sreformot, de az �gy kapott egyszer�s�tett alakok nem eg�szen egyform�k. A jap�n korm�ny r�ad�sul meghat�rozta azt a 2000 �r�sjelet, amelyek kiz�r�lagos haszn�lata k�telez� a hivatalos dokumentumokban, az iskol�kban, a n�vv�laszt�sn�l, �s tal�n a sz�kebb szaknyelvet �s az irodalmat kiv�ve, minden�tt. K�n�ban viszont m�g ma is 5000-8000 jelet kell megtanulni egy k�z�piskolai v�gzetts�ghez. Bizony, sok kandzsira mondhatj�k a jap�nok is, hogy "ez nekem k�naiul van".

Van viszont, ami a k�naiaknak van jap�nul. A jap�n nyelvben a helyzetet ugyanis bonyol�tja az is, hogy a k�nai �r�sjelek mellett m�g a X. sz�zadban k�t k�l�nb�z� fonetikus (sz�tag)�r�sm�dot is kifejlesztettek, a�hiragana�s a�katakana�b�c�t. A jap�n �r�s teh�t �gy n�z ki, hogy a kandzsival jel�lt f�nevek, mell�knevek, iget�vek ut�n hiragan�val illesztik a ragokat, toldal�kokat, a katakan�t pedig leggt�bbsz�r az idegen, f�leg angol szavak, nevek �t�r�s�ra haszn�lj�k.

A jap�n nyelv bonyolults�g�hoz m�g egy dolog hozz�j�rul. Egy-egy kandzsit nemcsak egyf�lek�ppen lehet kiolvasni, hanem t�bbf�lek�ppen is! Ennek a t�rt�neti oka az, hogy a k�nai �r�sjelek �tv�telekor gyakran jap�nos�tott�k azok k�nai kiejt�s�t is, esetleg nem is egyf�lek�ppen, ugyanakkor a jelent�s�knek megfelel� jap�n nyelv� sz�alakot is megtartott�k. Egy-egy jel�sszet�telben pedig az alkot� jelek jelent�se szabja meg, hogyan kell �ket kiolvasni... Mindennek a tetej�be m�g a dolog ford�tottja is �ll, a csup�n 46 alapsz�tagb�l �ll� nyelvben egy-egy sz�tag sok jelent�st hordoz, �s ez�rt sokf�le kandzsival is le lehet �rni!

A be nem avatott k�lf�ldi, ha Jap�nba �rkezik, �s term�szetesen nem k�nai vagy koreai az illet�, megl�tva az �r�st, egyszer�en letagl�zva �rzi mag�t. Nem tudja elolvasni m�g a legsz�ks�gesebbeket, az utca- �s v�rosneveket, a vonat�llom�sok, boltok feliratait sem. Nem tudja, melyik a f�rfi �s melyik a n�i mosd�, melyik a bank, a posta. Szerencs�re most m�r Jap�nban is egyre t�bb helyen megjelenik a jap�n szavak angol �t�r�sa (is). Most m�r a k�lf�ldinek csup�n azt kell megjegyeznie, hogy pl.� Futakotamagavaen�llom�son kell lesz�llnia az �llom�son, �s minden meg�ll�ban, az ablakon kilesve, l�zasan kell keresnie azt a kicsiny t�bl�csk�t, amire ez a n�v angolul is fel van �rva. Ha pedig az illet� veszi a f�rads�got, �s megtanulja a 46 hiragan�t �s ugyanennyi katakan�t, akkor m�r az �lelmiszerboltban az �ruk feliratai k�z�tt is �gy-�gy el tud igazodni. Hiszen a jap�nok, ha az eleny�sz� sz�m� k�lf�ldire (akiknek a t�bbs�ge r�ad�sul a k�nai �r�st ismer� �zsiai) nem is gondolnak, de saj�t gyermekeik olvas�si sz�nvonal�t figyelembe kell venni�k. Egy els� oszt�lyos iskol�s a hiragan�t, katakan�t, �s "csak" kb. 70 kandzsit tanul meg, �s egy harmadik oszt�lyt v�gzett is "csak" kb. 400-at tud. "Hogyan olvasnak h�t ezek a csemet�k?" - vet�dhet fel azonnal a k�rd�s. A v�lasz meglep�en egyszer�. A jap�nok kital�lt�k a furigan�t is! Nem, nem kell megr�m�lni, ez nem egy �jabb �b�c�! Ez a neve azoknak az icipici hiragan�knak, amiket a gyerekk�nyvekben �s sok feln�tt k�nyvben is a kandzsik f�l� �rnak, hogy jelezz�k, hogyan kell �ket kiolvasni. Egy�bk�nt a v�rhat� olvas�k�z�ns�g �letkora hat�rozza meg am�gy is, milyen kandzsikat haszn�lnak, a marad�k sz�k�szletet eleve hiragan�val �rj�k le.

"Ha pedig mindent le lehet �rni hiragan�val is, akkor mire j� ez az eg�sz?" - Tette fel a k�rd�st n�met professzor ismer�s�nk, amerikai h�ziasszony bar�tn�m, f�rjem �szt�nd�jas magyar koll�g�ja. Rajtuk k�v�l m�g sz�mos szenved� k�lf�ldi teszi fel nap mint nap ugyanezt a k�rd�st. S�t, m�g egy neves (amerikai) jap�nszak�rt� toll�b�l is olvashattam azt a felt�telez�st, hogy ha v�letlen�l 1300 �vvel ezel�tt Jap�n nem az akkor oly gazdag �s tekint�lyes K�na szomsz�dja, �s egy latinhoz hasonl� fonetkius �b�c�t vesz �t a k�p�r�s helyett, akkor ma nem kellene a k�lf�ldieknek k�nl�dniuk, mivel egy ilyen �r�s a jap�n nyelv term�szet�hez sokkal jobban illeszkedne. Igen �m, de v�g�l is t�ny, hogy vagy ezer �ve m�r, hogy a jap�nok megalkott�k a maguk fonetikus �b�c�it, m�gsem dobt�k el a k�nai �r�sjeleket sem. S�t, ezek m�lyen be�p�ltek az eg�sz n�p kultur�j�ba, �letvitel�be. Mi, magyarok ezt el�g k�nnyen be is l�thatjuk. Miel�tt rosszall� megjegyz�seket tenn�nk arra, hogy mi�rt nem t�rnek �t a vil�g n�pess�g�nek egy�t�d�t kitev� k�naiak �s jap�nok a kandzsir�l a latin �b�c�re, gondolkodjunk el azon, hogy mi�rt nem tesz�nk mi er�fesz�t�seket arra, hogy megszabaduljon a csak n�lunk haszn�latos hossz� �-t�l �s �-t�l, vagy az ly �s a j kett�ss�g�nek �rtelmetlen ny�g�t�l?

A jap�n tanul�k az egyetemi felv�teliig rengeteg energi�t ford�tanak a k�nai �r�sjelek elsaj�t�t�s�ra. Legt�bben k�l�n�r�kon is gy�trik magukat, am�g megtanulj�k a sz�ks�ges mennyis�g� kandzsit. K�s�bb sem egyszer� az �let�k. Lev�l�r�shoz p�ld�ul, m�g m�velt, egyetemet v�gzett emberek is sz�gyenkez�s n�lk�l haszn�lj�k a kandzsisz�t�rt, hogy kin�zzenek bel�le egy-egy elfelejtett, ritk�n haszn�lt �r�sjelet. M�gsem hallottam soha, senkit�l m�g v�letlen�l sem, hogy f�l�slegesnek, tehernek �rezn�k oly bonyoult �r�sukat. Az �r�s-olvas�st amb�cion�l� anyuk�k m�r �vod�s gyerekeiket is tan�tgatj�k, �s legt�bbj�k m�r ismeri a hiragan�t, amikor iskol�ba megy.

�

---

�

Az �r�sjeleknek nemcsak olvasott hangalakjuk, hanem saj�t k�pi jelent�s�k is van. P�ld�ul egym�s mell� �rhatunk h�rom kandzsit, amelyek k�z�l az els�, a nagysz�t�r tan�s�ga szerint, n�ha �gy olvasand�, hogy kj�, n�ha pedig han, �s els� jelent�se: "z�rzavar". M�sodik jelent�se: "Magyarorsz�g", ha a m�g�tte �ll� k�t m�sik jellel egy�tt olvass�k ki, mert �gy kapj�k vissza vele a�Hangari sz�nak megfelel� hangalakot.

Legjobban azonban tal�n a n�vad�s t�kr�zi annak a fontoss�g�t, hogy a jeleknek k�pi jelent�s�k is van.

Panda b�bi sz�letett a toki�i �llatkertben. Az els� hetekben 110 ezer lev�l �rkezett, a b�bi sors�t sz�v�k�n visel� jap�nok �sszesen 10 ezer f�le k�l�nb�z� n�vjavaslatot k�ldtek. Az �llatkert illet�kesei 6 nevezetes h�lgyb�l �ll� k�l�nleges n�vad� bizotts�got h�vtak �letre. A tagok: a jap�n minisztereln�k feles�ge, a toki�i k�nai nagyk�vet neje (a pandab�bi sz�lei k�nai sz�rmaz�s�ak), a toki�i polg�rmester feles�ge, egy neves TV szem�lyis�g, egy h�res �r�n�, valamint egy olimpiai �rmet nyert sportol� volt. A h�lgyek hosszas t�preng�s ut�n a�Yuyunevet adom�nyozt�k a pandamacinak. D�nt�s�ket azzal indokolt�k, hogy a nevet le�r� k�nai �r�sjelek jelent�se �r�kk�val�s�g �s nyugalom, amely, rem�lik, az elj�vend� id�szakban Jap�n �s K�na sok�ig h�nyatott viszony�t jellemezni fogja. Mellesleg, persze, a n�v j�l hangzik egy pandagyerek eset�ben.

Embergyerekn�l a n�vad�s szint�n komoly k�r�ltekint�st ig�nyel. A n�vnek illeszkednie kell a vezet�kn�v kandzsijaihoz, �s ebben is els�dleges azok jelent�se. De a hagyom�nyok szerint a keresztn�v k�pi jelent�s�nek illenie kell a gyermekhez, a sz�let�s k�r�lm�nyeihez is. Gyakran komoly (vall�si) szakemberek adnak tan�csot a bizonytalan sz�l�knek, hogy gyermek�k tervezett keresztnev�nek hangalakj�hoz melyik kandzsi hozza a gyerek �let�ben majd a legnagyobb szerencs�t. Rossz, kellemetlen jelent�s� �r�sjel n�vk�nt eleve sz�ba sem j�het.

Mikl�s fi�nkat itt Jap�nban mindenki Mikinek h�vja, ami ismeert jap�n keresztn�v is. Megk�rtem bar�tn�met, �rja le nekem a�MIKI nevet kandzsival, "nevezze el" fiamat. V�laszul csak a leggyakoribb 7 �r�sjelet �rta le a mi sz�tagra, �s tov�bbi 20-at (m�g mindig a leggyakoribbakat) a ki sz�tagra. A mi jelenthet sz�ps�get, term�st, j�v�t, kedvess�get, a ki pedig lehet nagy fa, terv, �lvezet, alap, hercegn�, id�, rem�ny, j� lehet�s�g, vagy ak�r tekn�sb�ka is. A sz�p hercegn� nyilv�n fi� eset�ben nem j�het sz�ba, de fiam v�laszthat p�ld�ul a j�vend� nagy fa, a sz�p rem�ny vagy a term�s �s �lvezet k�z�tt.

A Miki azonban lehet csal�dn�v is. Ennek is t�bb szok�sos v�ltozata van, �s ezek m�sok, mint a keresztn�v eset�ben. Bonyolult? De m�g mennyire! A jap�noknak azonban �letelm�k ez. Nem v�letlen, hogy bemutatkoz�skor a nyomtatott n�vk�rtya szertart�sos �tad�sa olyan fontos dolog itt. Az ismerked�s els� pillanat�t�l �zlelgetik, k�stolgatj�k egym�s nev�nek kandzsijait, azok jelent�s�t.

Kis �sszej�vetel�nk�n a szertart�sos bemutatkoz�sn�l kider�lt, hogy k�t Hiroko�is tart�zkodik k�r�nkben. Term�szetesen azonnal lelkesen rajzolni kezdt�k ujjuk hegy�vel az alacsony asztalka lapj�ra a szemmel nem l�that�, de sz�mukra m�gis olyan sokat mond� vonalk�kat. �, mag�t�l �rtet�d�en, eg�szen m�s kandzsival �rta nev�t egyik�k, mint a m�sikuk.

Van, hogy l�nynak �ltal�ban fi�kn�l megszokott nevet adnak. Nemcsak�Hirohito cs�sz�r fi�unok�j�t h�vj�k Aya-nak, hanem a h�zbeli �vod�s kor� l�nyok egyik�nek is ez a neve. Igen, mindenki kital�lhatja: a nev�ket le�r� kandzsik eg�szen k�l�nb�z�ek.

Akita�szan elmes�lte, hogyan adta a ritka�Michiru nevet kisl�ny�nak, amely ink�bb fi�n�vnek hangzik. Csal�dnev�ket nagyon bonyolult jelekkel kell le�rni, neh�z kiolvasni. Ez�rt d�nt�ttek �gy a sz�l�k, hogy a keresztn�v viszont legyen eg�szen egyszer�, olyan, amit kiz�r�lag egyf�lek�ppen lehet kiolvasni. Az Akita csal�d n�vt�bl�j�n egy�bk�nt ott �keskedik nev�k sz�tag�r�ssal is. A post�s, �js�gos �gy mindj�rt tudja, hogy j� helyen j�r.

Mivel a n�vad�s bonyolult, �s sokf�le k�r�lm�nyt kell figyelembe venni, sokan a baba megsz�let�s�t m�g nem v�rj�k k�sz nevekkel. Ez nem is sz�ks�ges, a t�rv�ny szerint 14 napjuk van a n�vad�sra. Az alattunk lak� Asano csal�d nem is v�rt ilyen sok�ig. Haarmadik kisbab�juk sz�let�se ut�n m�r a 9. napon ragyogva k�z�lt�k: "megvan a n�v!" Igaz, hogy ehhez k�zben t�bb hosszas t�vols�gi telefonbesz�lget�st kellett lebonyol�tani, mert az apa a sz�l�s idej�n �ppen Amerik�ban tart�zkodott...

Bemutatkoz�skor m�g csak hagyj�n, hogy elmagyar�zz�k az emberek a nev�ket. De hivatalos helyen m�r ez nem nagyon megy. P�ld�ul egy k�rh�zi rendel�ben, ahol t�bbsz�z ember is megfordul naponta, hogyan is sz�l�tan� be a n�v�r a betegeket n�v szerint, ha nem az �rlapra kandzsival be�rt nev�k f�l�tt jel�lt kiejt�si "puska" seg�ts�g�vel. Erre minden �rlapon k�l�n rubrika szolg�l.

R�gen, az �r�g�pek el�tti korszakban a k�z�r�snak is nagy jelent�s�ge volt. A kandzsit eredetileg ecsettel �rt�k, �s szigor� szab�lyok vonatkoznak a jelet alkot� vonalak le�r�s�nak sorrendj�re, ir�ny�ra, vastags�g�ra, az ecset tart�s�ra, vonalvezet�s�re. Van, amikor a vonal fel�lr�l lefel� halad, van, amikor alulr�l felfel�. Van, amikor a v�ge elv�konyodik, van, amikor vastagodik. A kalligr�fia (ecset-�r�s), jap�n nev�n suji m�v�sze egy vastag ecsettel legal�bb 20-f�le vonalvastags�got tud produk�lni. A sudzsi harmadik oszt�lyt�l k�telez� tant�rgy az �ltal�nos iskol�kban. A gyerekeknek speci�lis fest�k�szlet�k van hozz�. Sok gyerek k�l�n�r�n is tanulja az �r�s m�v�szet�t.

- A sudzsi, azon k�v�l, hogy a gyerek megtanul sz�pen �rni, fegyelemre, kitart�sra, elm�ly�lts�gre is tan�t. - magyar�zta ismer�s�m arra a k�rd�semre, ugyan mi�rt olyan fontos, hogy a gyerek olyan kiv�l�an �rjon ecsettel �s tussal a goly�stoll, rosttoll kor�ban. - K�l�nben is, a k�z�r�s a jellem t�kre - tette m�g hozz�.

A gy�ny�r�s�ges r�gi k�z�r�sokat m�zeumban �ll�tj�k ki, egyik ismer�s�m pedig megillet�d�tten mutatta nekem azt a falik�pet, amely nem �llt m�sb�l, mint egy n�h�ny soros versb�l, amelyet 82 �ves �desanyja nem sokkal hal�la el�tt saj�t kez�vel festett.

V�ltozott a kandzsi, egyszer�s�d�tt is, de jelent�s�ge nem cs�kkent. A gyerekek az iskol�ban szorgalmasan tanulj�k, gyakorolj�k, hiszen tudj�k, hogy tov�bbtanul�suk, eg�sz j�v�j�k f�gg az �r�sjelek ismeret�t�l. A modern kor k�vetelm�nyei azonban �j kih�v�st jelentettek a k�nai �r�sjelek haszn�l�i sz�m�ra. Az egyre nagyobb menynyis�g� �rnival�, sajt�term�k, k�nyv, �js�g el��ll�t�sa k�zzel e�rott sz�vegek form�j�ban elk�pzelhetetlen. Az olyan nyomdai szed�g�pek, vagy ak�r csak asztali �r�g�pek, amelyekben legal�bb 2000 jel k�z�l lehet v�lasztani, nagyok, neh�zkesek, lass�ak, �s kezel�s�k speci�lis gyakorlatot k�vetel. Ism�t a r�gi probl�ma mer�lt fel: lehet, hogy m�gis csak �t kellene t�rni valami egyszer�bb, fonetikus �b�c�re. Hacsak... �s Jap�nban, az elektronika sz�d�letes fejl�d�s�nek haz�j�ban megtal�lt�k a megold�st! Egym�s ut�n hozt�k l�tre az egyre nagyobb teljes�tm�ny� sz�m�t�g�peket, amelyek igen sok kandzsit tudnak megjegyezni mem�ri�jukban; a nyomtat�kat, amelyek egyre gyorsabban �s egyre szebben nyomj�k ki a sz�vegeket; �s v�g�l ezek �r�g�pm�ret� kombin�ci�j�t, a hordozhat� sz�vegszerkeszt�g�pet. Ezek kezel�se olyan egyszer�, hogy ak�rmilyen bonyolult �r�sjeleket tartalmaz� sz�veget az eur�pai �r�g�p haszn�lati sebess�g�n�l nem l�nyegesen hosszabb id� alatt le lehet vele �rni. A dolog tr�kkje az, hogy a k�v�nt sz�veget fonetikusan kell beg�pelni, a g�p pedig a k�perny�re ki�rja a kiejt�snek megfelel� lehets�ges jelalakokat, amelyek k�z�l egy gombnyom�ssal ki lehet v�lasztani az adott sz�vegbe ill�t. Mivel pedig lemezes t�rol�egys�g is be van �p�tve a g�pbe, a szerkesztett sz�veget meg is lehet jegyeztetni vele, majd k�s�bb tetsz�s szerinti p�ld�nysz�mban kinyomtatni. Egyszer�en egy mindenki sz�m�ra el�rhet� nyomda ez, r�ad�sul egy havi jap�n �tlagfizet�sn�l alacsonyabb �ron. A kandzsi ezzel meg lett mentve. B�r, akadnak k�telked�k (term�szetesen k�lf�ldiek), akik szerint �ppen ez a masina lesz a kandzsi v�gzete, mert most m�r senki nem fogja rendesen megtanulni a k�zzel val� �r�st. A dolog hasonlatos ahhoz a gondhoz, hogy megtanulnak-e sz�molni a gyerekek, ha t�l kor�n ker�l a kez�kbe egy sz�mol�g�p. A jap�n sz�l�k azonban nem l�tszanak idegesnek, hanem tov�bbra is nagy m�gonddal v�lasztj�k ki azokat a kandzsikat, amivel �jsz�l�tt gyerek�k nev�t le akarj�k �rni. Ha pedig ez megvan, akkor el�veszik a sz�vegszerkeszt�g�pet, hogy gy�ny�r�, rajzos �rtes�t�ket nyomtassanak vele bar�taik, ismer�seik sz�m�ra, k�z�lv�n vel�k az �r�mh�rt, ha kell, ak�r t�bbsz�z p�ld�nyban is.

�